Az Index fórumon történt bejegyzéseim

Vallás-Filozófia-Ezotéria Fórum » Klaus L. Matefi fóruma » Vallás-Filozófia-Ezotéria » Az Index fórumon történt bejegyzéseim - Kronológia

Seite 1 von 2 « Seite 1 2 Seite »

Themen-Einstellungen

Thema drucken

Bereich wechseln

Klaus L. Matefi fóruma Klaus L. Matefi: A betlehemi csillag és a Schemhamphoras titkai Vallás-Filozófia-Ezotéria Topikok egy régi fórumomról IGE - Istenkeresők Globális Egyháza

#1 | Az Index fórumon történt bejegyzéseim - Kronológia datum

17.07.2020 16:48 (zuletzt bearbeitet: 01.01.2026 01:23)

KlausM: Kronológia
Nyitotta: KlausM 2024.11.12 11:30
"A kronológiának mindenesetre a történettudomány területén alapvető jelentősége van, hiszen annak megállapításához és elbeszéléséhez, hogy miként estek meg a múltbeli dolgok, elemi előfeltétel az egymást követő események sorrendjének helyes ismerete. E tekintetben a sorrendcserében megfogható legkisebb botlás és megbicsaklás is téveteggé, használhatatlanná és értelmetlenné tenné az oksági viszonyok vizsgálatát és elemzését. A kronológia alapfeladata a múltbeli események, történések, cselekedetek egymáshoz viszonyított helyes sorrendjének megállapítása és rögzítése. A történész a kronológiát úgyszólván valamennyi megnyilatkozása kapcsán segítségül hívja, ezért a kronológiát a történettudomány legalapvetőbb klasszikus segédtudományának tekintjük, amely részdiszciplínaként állandó alkotóeleme a történelem tudományának." (forrás)

[topiknyitó]
KlausM 2024.11.12. 11:37:14
A Budapesten 90 évvel ezelőtt megjelent "Függetlenség" nevű napilap 1934 január 6-ai, szombati kiadásában találjuk a következő cikket az alábbi címmel:

"1934, vagy 1941?
Krisztus hét évvel "Krisztus születése előtt" született - egy tudós berlini egyetemi tanár megállapítása szerint"

A cikkben Oswald Gerhardt berlini teológus professzor Jézus keresztre feszítésének dátumát illetően egy új teóriával rukkolt elő, amire még a Népszövetség is felfigyelt! A vatikáni csillagvizsgáló helyesnek találta Gerhardt professzor által megadott i.sz. 30.04.07-i időpontot, ami egy pénteki napra esett. Ennek apropójából tett javaslatot a Népszövetség 1931.10.19-én az egyházak és a Népszövetség tagjai számára a jövendő húsvéti ünnepek naptári vonatkozásával kapcsolatosan.
Mi történt azóta?

[0.]
KlausM 2024.11.12. 11:37:14
Annyit még az előző bejegyzéshez, hogy Oswald Gerhardt (1862 - 1946) professzor további következtetése szerint a betlehemi csillag a Jupiternek és Szaturnusznak a Halak jegyében történt együttállása volt i.e. 7-ben, október közepétől december közepéig. Ezeket a megadásokat Friedrich Karl Ginzel (1850 - 1926) oszták professzor illetve Paul Viktor Neugebauer (1878 - 1940) német professzor és más professzorok is ellenőrizték és helyesnek ítélték meg...

[3]
KlausM 2024.11.12. 15:15:18
Dionysius Exiguus keresztény író, kronológus és római szerzetes I. János pápa kérésére hozta létre az alapjaiban hibás keresztény időszámítás. A célja ennek az kellett vona legyen, hogy Jézus születése korrekt időpontjának ismeretében determinálja és deklarálja az "Úr évét" (anno Domini-t - A. D.). Ehelyett viszont egy fals kronológiát kreált a keresztény világ számára, amit a történelemtudomány is előszeretettel alkalmaz (Kr. e. = i. e.; Kr. u. = i. sz.) napjainkban is.

Egy szemléletes példája annak, hogy miképpen kerültek és kerülnek a kutatók bele abba az egyirányú zsákutcába, amiből semi esélyük kikeveredni:

"Jézus azonban még Nagy Heródes király idejében született (Mt. 2, 1.), aki meghalt i. e. 4-ben. I. e. 8-ban volt a Publius Sulpicius Quirinus-féle népszámlálás (illetve adóösszeírás), ami ennek alapján a legvalószínűbb születési dátum. Ennek némileg ellentmond Lukács, aki Tiberius 15. évére (i. sz. 28-29) teszi Jézus megkeresztelkedését, vagyis ennek alapján i. e. 2-ben született volna, ám akkor nem volt népszámlálás, legközelebb csak 14-ben tartottak ilyet. Ez azonban még így sem egyeztethető össze Dionysius Exiguus számításaival, még Lukács alapján is legalább egy évet tévedett, de a Heródes halálát is megemlítő szinoptikusok alapján minimum négyet, hiszen Jézus vagy Júdeában, vagy Galileában született, ahol i. e. 4 után Arkhelaosz uralkodott.
A kérdésben az okozta a zavart, hogy Lukács alapján 30 évesnek gondolták Jézust a keresztelkedése idején, valójában Lukács inkább csak annyit közölt, hogy elmúlt már harmincéves, a többi adat alapján 35-36 körül lehetett." (Wikipédia: Kronológia)

Többek között feltétlenül megszívlelendő a hamburgi planetárium igazgatójának, Thomas W. Kraupe professzornak a véleménye:

"Az asztronómia egymaga nem tudja megoldani a karácsonyi csillag rejtélyét. Mindenekelőtt annak értelmezése meghaladja minden tudomány kompetenciáját." (forrás, fordította: K. L. Matefi)

Annak ellenére, hogy tudományos körökben az ősi asztrológia áltudománynak számít, attól függetlenül erre épültek fel a vallások misztériumai. Már pedig ha így van, akkor annak ismeretében vagyunk csak képesek Jézus születési dátumát is megfejteni függetlenül attól, hogy minek tituláljuk azt...

Egy szó mint száz, a tudomány ilyen irányú álláspontja indifferens, merthogy az ősi asztrológiát figyelmen kívül hagyva csak téves eredményekre tudunk jutni.

Még egyszer: csak az asztronómia, kronológia, vagy bármi más tudományág kizárólagos figyelembevételével képtelenség feltárni Jézus születésének valódi dátumát, ezért kívánatos és elvárható, hogy a tudományos körök ezen a téren ne akadályozzák a sikeres megoldást, azaz ne igyekezzenek kontraproduktív szerepben tetszelegni...

Akceptálom teljes mértékben a Thomas W. Kraupe professzor véleményét, mert tisztában vagyok azzal, hogy állítása stimmel. Hogy egy kutató megállapíthassa a történelmi Jézus születésének és keresztre feszítésének helyes dátumait, ahhoz nélkülözhetetlen a héber kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak az ismerete, ugyanis ennek hiányában biztosra vehető, hogy sikertelenségre lesz ítélve, amit az elmúlt évszázadok próbákozásai is híven tükröznek.

[6]
KlausM 2024.11.12. 16:59:11
A kronológusok ott követik el a legnagyobb tévedésüket, amikor azt állítják, hogy Nagy Heródes i.e. 4-ben távozott az élők sorából...

Heródes, Júdea királya zsidó vallású volt, de származását tekintve nem volt az. Nevéhez fűződik a jeruzsálemi Templom felújítása, ami által nagyobbá és díszesebbé vált az. Személyével kapcsolatosan részletes beszámolókat találunk a híres zsidó történetírónak, Josephus Flavius-nak (37 - 100) a könyveiben. Több, általa pontosnak vélt évszámra is hivatkozik némely történéssel kapcsolatban. Az 1853-ban, Kölnben, K. Martin professzor fordításában megjelent "Zsidó régiségek"-ben ("Die jüdische Alterthümer") azt írja, hogy Augustus (Octavian) császár Heródest a görög időszámítás szerint a 184. olümpia évében nevezte ki Rómában Júdea királyává:

"Heródes az uralkodásának első napján Antonius vendége volt, és így magára öltötte azt az új méltóságot, amelyet a száznyolcvannegyedik olümpián szerzett, C. Domitius Calvinus második és C. Asinius Polliu első konzulsága alatt." (256. old. - ford.: K. L. Matefi)

Josephus Flavius állítása alapján tehát i.e. 44-ben (776 - 183x4 = 44), azaz -43-ban nevezte ki Julius Caesar Heródest Júdea királyává, mert az első olümpiai játékokat i.e. 776-ban rendezték Zeusz tiszteletére, majd ezt követően minden 4. évben ismét megtartották.

A hibás kronológiát alkalmazó kutatók is említést tesznek erről, de egyesek valamilyen okból mégis i.e. 37-re teszik Nagy Heródes királyságának kezdetét:

"Heródes a 184. olimpiai játékok évében, Domitius Calvinus konzul és Asinius Pollio idejében, Kr. e. 37-ben, Antonius és Octavianus kíséretében a Capitoliumba lett vezetve és ott egy bálványimádó áldozatbemutatásnál királlyá lett beiktatva." (Johann Jahn professzor: Biblische Archäologie, Band 2, Teil 2, Wien, 1825, S. 4; ford.: K. L. Matefi)

"Bár a Syria-provinciához csatolt ország a római birodalom része volt, a rómaiak egyelőre meghagyták a zsidó fejedelemséget, és a római vazallus-állam fejévé az idumeai Nagy Heródest tették, aki Kr.e. 37-től 4-ig uralkodott." (Szántó Konrád: A Katolikus Egyház története, I. kötet, Budapest, 1983, 37. old.)

"I. Heródes vagy Nagy Heródes (Askelón?, Kr. e. 74/73 – Jeruzsálem, Kr. e. 4 márciusa) a Római Birodalom kliens királyságaként létező Júdea királya Kr. e. 37-től haláláig.
I. e. 37 és i. e. 4 között volt Júdea királya." (Wikipédia-I. Heródes zsidó király)

Más források i.e. 40-re taksálják Heródesnek Júdea királyává történt kinevezését és i.e. 37-re teszik Jeruzsálem elfoglalását, illetve tényleges uralkodásának kezdetét, de tudtommal mindannyian egyetértenek abban, hogy a király i.e. 4-ben távozott az élők sorából...

[7]
KlausM 2024.11.12. 19:18:14
Josephus Flavius arról tudósít minket, hogy Nagy Heródes a koronázását (i.e. 44) követő 37. évben halt meg, 34 évvel Antigonus (a Hasmoneus dinasztia utolsó uralkodója) meggyilkolása, és öt nappal fia (Antipater) kivégzése után:

"Antipater kivégzése után öt nappal halt meg, 34 évvel Antigonosz meggyilkolása és 37 évvel a rómaiak által királlyá történt kinevezése után." (447. old. - ford.: K. L. Matefi)

Ugyanerre a mondatra hivatkoznak tanulmányaikban a Heródessel foglalkozó írók és kutatók is, de mint láthattuk, hibás alapokra építették fel koncepcióiakat, merthogy a 184. olümpia éve nem i.e. 40-ben, vagy i.e. 37-ben volt, hanem i.e. 44-ben...!

Josephus Flaviustól értesülünk arról is, hogy amikor már Heródes súlyos beteg volt, a zsidó törvényismerő Júdás és Mátyás a tanítványaikat arra agitálták, hogy a Templom főbejárata felett lévő aranyból készült sast, amit Heródes rakatott oda, verjék le, mivelhogy a Tóra tiltja az ehhez hasonló díszítéseket. Ezt a tanítványok végre is hajtották, és sast baltákkal feldarabolták. Erről aztán tudomást szerzett Heródes és nem csak az elkövetőket, de a felbujtókat is megégettette egy teljes holdfogyatkozás alkalmával:

"Ezt a Mátyást fosztotta meg Heródes a főpapi méltóságától, a másik Mátyást, aki a zavargást okozta, néhány társával együtt élve elégettette. Azon az éjszakán a Hold elsötétült." (443. old. - ford.: K. L. Matefi)

A történelmi kronológiát évszázadokra visszamenőleg építették fel, aminek megalkotásánál csak az olyan információk számíthattak autentikusnak és megbízhatónak, amelyek asztronómiai történésekre (példának okáért nap- és holdfogyatkozásra) hivatkoztak. Ilyenek infók ismeretének hiányában akár több év eltérés is összejöhetett a kronológusok kalkulációiban.

Ezzel a holdfogyatkozással kapcsolatosan is rossz lóra tettek a kutatók:

"Flavius (I. század) a híres zsidó történetíró szerint a kivégzésekor holdfogyatkozást lehetett látni. A csillagászati kronológiának köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a keresett égi látványosság az i.e. 5. szeptember 15-én bekövetkezett teljes holdfogyatkozás volt, mely 20 óra után kezdődött." (forrás)

"A Biblia szerint Krisztus születése Heródes király idejében történt. Bármilyen lexikonban elolvashatjuk azonban, hogy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg. Ezt a dátumot egy olyan lázadás időpontjának megállapításából tudjuk, amelyről Josephus Flavius számol be A zsidók története c. munkájában. A lázadás Jeruzsálemben tört ki Heródes életének vége felé, mert a rómaiak egy aranyozott sast függesztettek ki a templom főkapuja fölé. Heródes leverte a lázadást, a vezetőket máglyára küldte. Azon az éjszakán holdfogyatkozás volt.
A csillagászok bármilyen időszakra és földrajzi helyre ki tudják számítani a múlt és a jövő hold- és napfogyatkozásait, így megállapították, hogy ebben az esetben vagy egy Kr. e. 5-ös, vagy egy évvel későbbi esemény jöhet szóba. Az előbbi sokkal látványosabb, ezért feltűnőbb volt. A történelmi források alapján a lázadás és Heródes halála között - amely a zsidó húsvét előtt következett be - még több hónapnak kellett eltelnie. Így - mivel a Kr. e. 5-ös fogyatkozás ősszel volt - valószínű, hogy Heródes Kr. e. 4 húsvétja előtt halt meg. Jézusnak pedig ezek szerint Kr. e. 4 előtt kellett megszületnie, ami jól összevág az Augustus uralkodásának évei körüli problémával." (forrás 1, 2)

"Josephus Flavius feljegyezte, hogy nem sokkal Heródes halála előtt teljes holdfogyatkozás volt, abban az évben, amikor legyilkoltatta a két évnél fiatalabb fiúgyermekeket. A csillagászok számítása alapján ez az égi jelenség Kr. e. 6-ban volt látható Júdea egén, így egyesek erre az évre teszik Jézus megszületését is." (forrás)

"Biztosra vehetjük tehát, hogy Heródes a 750. március 12-iki holdfogyatkozás után pár héttel, körülbelül ápril elején halt meg." (A Szent István Akadémia értesítője, Budapest 1919, 2. old.)

"Mi azonban nem csupán az évet ismerjük, hanem az évszakot is, amibe mi Heródes halálát helyeztük. Mint Josephus tudósít (Antiqq. XII. 6,4), az utolsó betegsége folyamán egy lázadás támadt, aminek az élén az írástudó Mátyás állt. A bűnösöket megégettette, és amelyik éjszakán ez történt, egy holdfogyatkozás volt - καί ή σελήνη τή αύήτ νυκτί έξέλιπεν. Közvetlenül a (*Heródes) halála után, mint ahogy az a zsidó történetíró elbeszéléséből fennmaradt, a Peszáhot ünnepelték (VII, 9,3.). A római időszámítás szerint 750-ben, vagy i.e. 4-ben március 12-ről 13-ra virradó éjjel egy részleges holdfogyatkozás következett be, amit én pontos számításoknak vetettem alá." (Ludwig Ideler Professor: Handbuch der mathematischen und technischen Chronologie, Zweiter Band, Berlin, 1826, S. 391, ford.: K. L. Matefi)

"Ezeket 40 társukkal hagyta Heródes egy éjjel megégetni, amikor egy teljes holdfogyatkozás volt, amit nemsokára a húsvét követett. Ez a fogyatkozás a római időszámítás szerint 750-ben, március 12-ről 13-ra virradó éjjel történt, és se az elkövetkező illetve megelőző években nem történt Palesztinában látható holdfogyatkozás, ezért Krisztusnak a római időszámítás szerint 750-ben kellett megszületnie." (Hermann Olshausen: Biblischer Commentar über sämmtliche Schriften des Neuen Testaments zunächst für Prediger und Studirende, Erster Band, Königsberg, 1833, S. 129, ford.: K. L. Matefi)

A következő forrás talán a legdurvább...:

"Az időszámításunk ellen ezen a ponton irányul a főcsapás, mivel az ember bizonyítani akarja, hogy Heródes már 2, 4 vagy 7 évvel az időszámításunk előtt meghalt. Heródes halála évének kezdeményezéseihez a támpontokat az ember Flavius Josephus művéből kölcsönzi." (252-253. old.)
"Heródes király halála évének eddigi vizsgálataiban Josephus által felhozott holdfogyatkozás központi szerepet játszott." (255. old.)
"Tehát az összes ellenvetés kimutathatóan megalapozatlan, melyeket az ember Josephus közlései alapján az időszámításunk helyessége ellen emelt, úgyhogy mi Lukács evangélista tanúvallomásához kell ragaszkodjunk, miszerint Jézus időszámításunk előtti év december 25-én született." (258. old.) (Peter Joseph Röckerath: Biblische Chronologie bis auf das Jahr der Geburt Jesu, Münster, 1865, ford.: K. L. Matefi)

[15]
KlausM 2024.11.12. 22:02:13
Sorolhatnám még itt vég nélkül a Josephus Flavius által említett teljes holdfogyatkozással kapcsolatos fals teóriákat, de kár lenne erre pocsékolni a drága időt.

A lényeg az, hogy a hibás időszámításunkat megelőzően az alábbi időpontokban történt Jeruzsálemből is jól látható teljes holdfogyatkozás, amelyek közül az egyikre kellett célozzon Flavius:

1, -8.06.04. 00:51 UT +2.00 Jeruzsálem
2, -8.11.28. 20:46 UT +2.00 Jeruzsálem
3, -4.03.23. 20:16 UT +2.00 Jeruzsálem
4, -4.09.15. 22:05 UT +2.00 Jeruzsálem
5, 0.00.10. 01:04 UT +2.00 Jeruzsálem

A 7. bejegyzésben már utaltam arra, hogy Josephus Flavius szerint Nagy Heródes a királyságának 37. évében távozott az élők sorából, és mivel királyságának első éve i.e. 44-ben volt, ezért értelemszerűen a 2. pontban megjelölt időpont jöhet csak számításba, tehát az i.e. 9.11.28-án megvalósult teljes holdfogyatkozás.

Ezen a napon égettette meg Júdást, Mátyást és a tanítványaikat. Azt is tudjuk Josephus Flavius jóvoltából, hogy Heródes a Peszách ünnepet megelőzően hunyt el (451. old.), ami abban az évben i.e. 8.03.25-ére esett. A teljes holdfogyatkozás és a halála közötti időszakban az alábbiak történtek meg:

1, a Holt-tenger mellett egy kúrán vett részt, de nem javult attól az állapota,
2, a Názáreti Jézus megszületett,
3, halála előtt öt nappal még kivégeztette saját fiát, Antipater-t, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy meg akarta mérgezni apját.

[39.]
KlausM 2024.11.13. 19:40:09
Mivel másfél évezred óta a napjainkban is használatos időszámítás kezdete Jézus születésével lett kapcsolatba hozva ("Úr éve" - "anno Domini"; Kr. e. = i. e. és Kr. u. = i. sz.) Dionysius Exiguus keresztény író, kronológus és római szerzetes jóvoltából, ezért feltétlenül releváns erre is itt kitérni.
Jézus személyének történelmi hitelességében bárkinek lehet kételkednie, de szerintem inkább a vele kapcsolatba hozott mítoszok azok, melyek nem állnak a realitás talaján. Az a meggyőződésem, hogy Jézus személyét direkt egy kozmikus misztérium beteljesedése érdekében hívták életre. Akit érdekel, az itt tudja behatóbban tanulmányozni: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.

Tömören csak annyit, hogy Jézus i.e. 8.02.10-én látta meg a napvilágot a Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek együttállásakor, Nagy Heródes halála előtt néhány héttel. A születését a jeruzsálemi beavatott papok tervezték meg, és a gyermek világra hozatalára Máriát szemelték ki már 3 éves korában. Jézusnak azért kellett ekkor megszületnie, hogy majdan, a 33. életévében úgymond bűntelen páskabárány gyanánt (Korinthusiakhoz írt I. levél 5,7; Péter I. 1,19), véres áldozat céljából, "az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért" (Zsidókhoz írt levél 9,15) i.sz. 25.04.01-én, a Peszách ünnep előkészületi napján (Máté 26,2; Márk 14,1; Lukács 22,1/7; János 18,39; 19,14) keresztre feszíttessék, mivelhogy

"A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, a vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat. Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal." (Zsidókhoz írt levél 9,22).

I.sz. 25.04.01-én az említett égitestek egy T-keresztet alkottak a zodiákusban. Az újszövetségi könyvek szerint Jézus maga is tisztában volt ezzel a szerepével.

És itt ismét visszatérnék Dionysius Exiguus-hoz, ugyanis ő Jézus kereszthalálának 500. évfordulója alkalmából kalkulálta ki a húsvéti ünnepek ciklusát I. János pápa kérésére... Meg vagyok győződve arról, hogy tisztában volt Jézus születésének és kereszthalálának is a dátumaival.

A lényeg az, hogy jövőre, 2025.04.01-én lesz Jézus keresztre feszítésének 2000. évfordulója, a héber naptár szerint pedig 2025.04.12-én.

[44.]
KlausM 2024.11.14. 09:51:51

Zitat
"Rossebet.
Lehet, hogy i.sz. 6-ban, amikor is hozzácsapták Júdeát Szíria Provinciához, és az éppen legátusként fungáló Quirinius feladatul kapta, hogy tartson egy népszámlálást a frissen szerzett lakosságban, hogy Róma milyen adókat vethet majd ki rájuk."

Nagy tévedés.

Lukács evangéliumából értesülünk arról, hogy Augustus császár utasítására az egész Római Birodalom területén népszámlálást, lustrum-ot tartottak a római polgárok (cives Romani) részére, de ugyanekkor tartották meg a nem római állampolgárok (no cives Romani) részére is az összeírást, a census-t, aminek következtében a várandós Máriának és férjenek, Józsefnek a galileai Názáretből a judeai Betlehembe kellett menniük, ahol aztán elérkezett Jézus születésének ideje.

Ankarában, a Római templom előcsarnokában egy kőbevésett ténybeszámoló (Monumentum Ancyranum; Res gestae divi Augusti - Az isteni Augustus tettei) hirdeti az utókornak, hogy Augustus császár (i.e. 63 - i.sz. 14) az egész Római Birodalom területén három alkalommal tartott lustrum-ot, éspedig i.e. 28-ban (ab urbe condita: a. u. c. 726-ban), i.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban) és i.sz. 14-ben (a. u. c. 767-ben).

Lukács feladta a leckét a későbbi idők kutatói számára, ugyanis azt állította, hogy Publius Sulpicius Quirinius (Czirénius) hajtatta végre a census-t, aki akkor Szíria helytartója volt:

"Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják." (Lukács 2,1-3)

Csakhogy Quirinius nem i.e. 8-ban volt Szíria helytartója, hanem a. u. c. 759-től 764-ig. I.e. 8-ban (a. u. c. 746-ban, azaz Róma alapítása után 746-ban) Sentium Saturninum (a. u. c. 744 - 748) töltötte be a helytartói tisztséget Szíriában..

Mire gondolhat ilyen esetben a kutató? Tévedett volna Lukács, vagy talán a misztériumok védelme érdekében szándékosan dezinformált?

Egy harmadik akceptálható variációval rukkolt elő Friedrich Christian Carl Heinrich Münter (1761 - 1830) német luteránus püspök, a koppenhágai egyetem néhai teológus professzora (aki a koppenhágai "Friedrich zur gekrönten Hoffnung" szabadkőműves páholy mestere volt 33 éves korától 13 éven át) az 1827-ben Koppenhágában megjelent "Der Stern der Weisen - Untersuchungen über das Geburtsjahr Christi", azaz "A bölcsek csillaga - Krisztus születési évének vizsgálata" címet viselő könyvének 99-101. oldalán. Történelmi példákkal is igyekezett igazolni azt, mi szerint nem zárható ki, hogy akkoriban Augustus császár a census lebonyolítása idejére Quiriniust rendkívüli hatalommal ruházta fel annak lefolytatása céljából, de Szíria helytartója nem ő volt akkoriban, hanem Sentium Saturninum.

Ezt hangoztatta a Boroszlóban (Breslau; ma: Wrocław) professzorként tevékenykedő Georg Philipp Eduard Huschke (1801 - 1886) is, az 1840-ben megjelent "Ueber den zur Zeit der Geburt Jesu Christi gehaltenen Census", azaz "Jézus Krisztus születése idején megtartott népszámlálásról" című alapos tanulmánya 64. oldalán, és ugyanezt tette Johann Nepomuk Sepp professzor is az 1853-ban kiadott "Das Leben Jesu Christi, Erster Band - Chronologie des Lebens Jesu", azaz "Jézus Krisztus élete, Első kötet: Jézus életének kronológiája" könyvének 145-146. oldalán.

A Názáreti Jézus az i.e. 9.05.20-án történt fogamzását követő ∼266. napon látta meg a napvilágot, mégpedig i.e. 8.02.10-én, amikor a Schemhamphoras kozmikus forrásait felépítő égitestek együttálltak a zodiákusban. Kizárólagosan ez alapján tarthatják a keresztény hagyományok és dogmák bűntelennek és Isten fiának, azaz Filius Dei-nek Jézust, ami persze nem jelentheti, hogy Isten lett volna földi halandó létére.

Ez az egyedüli helyes megoldása a kozmikus misztériumra bazírozó Jézus születésének. Minden más, hibás spekuláció. Bővebben itt: Jézus születése és kereszthalála
Előzmény: Elminster Aumar (41)

[46.]
KlausM 2024.11.14. 11:19;51
A történelmi Jézus élete tudatosan egy kozmikus misztériumra épült fel, ennek következtében születésének és kereszthalálának dátumait a héber kabbala féltve őrzött titkának, a Schemhamphoras-nak ismeretében lehetséges csak korrekt módon feltárni. Ebben nincsen segítségünkre a hibásan felépített kronológia.

Mint ahogy a 39. bejegyzésemben jeleztem már, Jézus születését a jeruzsálemi beavatott papok tervezték meg, és Máriát szemelték ki 3 éves korában arra, hogy a bűntelen Megváltójukat majdan, i.e. 8.02.10-én világra hozza. Azért esett Máriára a választásuk, mivel ő is a Schemhamphoras egyik kozmikus forrásának égisze alatt született i.e. 23.12.18-án ("rászállt a Szentlélek").

Mária teherbeesése i.e. 9.05.20-án történt, amikor a jeruzsálemi Templom főpapjának korábbi kérésére elkészített függönyt elvitte személyesen a Templomba. Még aznap meglátogatta rokonát, Erzsébetet, aki már értesülhetett férjétől, Zakariás paptól, hogy ennek az eseménynek aznap meg kell történnie, ugyanis Zakariás Máriát 3 éves korától 9 éven keresztül erre a szerepére készítette fel a Templomban. Jézus megváltói szerepe a Peszách ünnep előkészületi napján, i.sz. 25.04.01-én kierőszakolt keresztre feszíttetésében merült ki, amikor a születését szignáló égitestek egy T-keresztet alkottak a zodiákusban. Mint ismeretes, az ószövetségi szokások értelmében évről évre a Peszách ünnep előkészületi napján egy hibátlan páskabárányt (Exodus 12,1-14; Leviticus 23,4-5; Deuteronomium 16,1-7) kellett feláldozzanak Istenüknek, JHVH-nak, az Ezsdrásék által megalkotott Tórában részletezett Exodusra emlékezve.

Röviden summázva ennyi.
Előzmény: pk1 (45)

Folytatás következik!